Zsiberk

Zsiberk (Jibert)
Az evangélikus templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Brassó
Község	Zsiberk
Rang	községközpont
Irányítószám	507110
Körzethívószám	0x68[1]
SIRUTA-kód	41293
Népesség
Népesség	569 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	10 (2011)[2]
Népsűrűség	3,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	501 m
Terület	166,12 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 00′ 19″, k. h. 25° 04′ 18″46.005201, 25.07166646.005201°N 25.071666°EKoordináták: é. sz. 46° 00′ 19″, k. h. 25° 04′ 18″46.005201, 25.07166646.005201°N 25.071666°E
Zsiberk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsiberk témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zsiberk (románul: Jibert, németül: Seiburg) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, a történeti Királyföldön.

Fekvése

Kőhalomtól 14 km-re nyugat–délnyugatra fekszik.

Nevének eredete

A német Sigibirg ~ Sigeberga női névből való, amiből a németben népetimológiásan lett Seiburg. Először 1289-ben említették, Villa Syberg alakban. Későbbi írott névváltozatai: Sybeerg (1345), Syburg (1414), Sybryk (1486), Sibrich (1488) Sybery (1532) Sybrig (1532), Seybrik (1555), Sybrich (1557), Syberg (1640), Sibarcum (1676) és Zsibort (1750).

Története

Kőhalomszéki szász település volt. Mellette 1336-ig ciszterci kolostor állott. 1348-ban már iskolamester is tanított a faluban.

1876-ban Nagyküküllő vármegyéhez csatolták. Az 1975-ben elfogadott romániai településrendezési terv szerint 1985-tel kezdődően várossá fejlesztették volna.^[3]

Népessége

• 1900-ban 1376 lakosából 766 volt német, 538 román és 57 cigány anyanyelvű; 762 evangélikus és 590 ortodox vallású. A lakosság 55%-a írt és olvasott, 11%-a beszélt magyarul.
• 2002-ben 736 lakosából 418 vallotta magát román, 262 cigány és 49 német nemzetiségűnek; 675 ortodox és 54 evangélikus vallásúnak.

Látnivalók

• Evangélikus temploma neogótikus stílusban, 1868 és 1883 között épült.

Jegyzetek

Források

• Az önkormányzat hivatalos website-ja (románul)
• A Zsiberkről elszármazott szászok website-ja (németül)
• Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  

További információk

• Zsiberki szász hagyományok [1] (németül)