Bódvarákó

A településen világörökségi helyszín található

Bódvarákó
Avilai Szent Teréz-templom
Bódvarákó címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Edelényi
Jogállás	község
Polgármester	Képes László (független)[1]
Irányítószám	3764
Körzethívószám	48
Népesség
Teljes népesség	79 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	7,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	9,22 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj	Aggtelek–rudabányai-hegyvidék[3]
Földrajzi kistáj	Bódva-völgy[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 30′ 36″, k. h. 20° 44′ 09″48.509888888889, 20.73591944444448.509889°N 20.735919°EKoordináták: é. sz. 48° 30′ 36″, k. h. 20° 44′ 09″48.509888888889, 20.73591944444448.509889°N 20.735919°E
Bódvarákó Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Bódvarákó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bódvarákó község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Fekvése

Miskolctól 52 kilométerre északra, az Aggteleki-karszt és a Szalonnai-hegység között, az Esztramos-hegy lábánál, a Bódva folyó völgyében fekszik. Zsáktelepülésnek tekinthető, közúton csak a 27-es főútból, annak a 43+100-as kilométerszelvényében, Bódvaszilas déli külterületei közt délkelet felé kiinduló 26 117-es számú mellékúton érhető el. Burkolatlan úton megközelíthető még Perkupa Dobódél településrésze felől is.

A környező települések: Bódvaszilas és Tornaszentandrás körülbelül 2-2 kilométerre, Perkupa és Szögliget körülbelül 8-8 kilométerre; a legközelebbi város, Szendrő mintegy 18 kilométerre fekszik.

Közlekedés

Közösségi közlekedéssel a Volánbusz 4124-es járatával közelíthető meg.

Története

Nevének eredete

A falu nevét legkorábban egy 1283-ban kelt iratban említik. Sokáig „Rákónak” hívták; ez a kifejezés a szláv eredetű rák szavunkkal párhuzamosan alakult ki. A folyó menti fekvésére utaló „Bódva-” előtagot 1905-ben kapta. Eredetileg Torna vármegye Tornai járásához tartozott.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Bodolai István (független)^[4]
• 1994–1998: Bodolai István (független)^[5]
• 1998–2002: Bodolai István (független)^[6]
• 2002–2006: Bodolai István (független)^[7]
• 2006–2010: Bodolai István (független)^[8]
• 2010–2014: Farkas Árpád (független)^[9]
• 2014–2018: Farkas Árpád (független)^[10]
• 2018–2019: Dámóczi Attila Miklós (független)^[11]
• 2019–2024: Képes László (független)^[1]
• 2024– :

A településen 2018. augusztus 26-án időközi polgármester-választást tartottak,^[11] mert az előző polgármester méltatlanná vált a tisztségéhez.^[12] Farkas Árpádot még 2016-ban ítélte a bíróság hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre falopás miatt, de ennek ténye jóval később derült csak ki; méltatlanságát ezt követően mondta ki a területileg illetékes munkaügyi és közigazgatási bíróság.^[13] Farkas a történtek ellenére elindult a választáson, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.^[11]

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a településen a lakosságnak 97%-át magyar, a 3%-át cigány nemzetiségű^[14] emberek alkották.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77%-a magyarnak, 2,3% cigánynak mondta magát (23% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,7%, református 3,4%, evangélikus 3,4%, görögkatolikus 4,6%, felekezeten kívüli 1,1% (33,3% nem válaszolt).^[15]

2022-ben a lakosság 95,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% horvátnak, 1,6% cigánynak (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54,1% volt római katolikus, 8,2% református, 16,4% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 1,6% evangélikus, 4,9% felekezeten kívüli (11,5% nem válaszolt).^[16]

Nevezetességek, látnivalók

Az egyutcás település több háza érintetlenül maradt meg a környék népi építészetének emlékeként.

A korábbi templom helyén álló római katolikus templomát 1803-ban építtette a Keglevich család. Ezt emléktábla tanúsítja a zömök, párnás sisakú torony tövében nyíló bejárat fölött. A zömök torony sisakja párnás. A torony alatt van az előtér, fölötte a karzat. A hajót és az annál keskenyebb szentélyt is csehsüvegboltozat fedi. A copf stílusú szószéket festett szobrok díszítik. A régi főoltárképet (Andreas Zallinger: Avilai Szent Teréz) a sekrestye ajtaja fölé helyezték át. Az orgonát 1887-ben építették.

1995-ben a településen található 8 barlangot az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Ezek a barlangok a Bódvarákói-barlang, az Esztramosi Földvári Aladár-barlang, a Gerinc-barlang, a Gerinc-zsomboly, a Kalcitkristályos-barlang, a Ledobóakna barlangja, a Sas-lik és a Téli fellevegőzésű-barlang. Egy fokozottan védett barlang van a településen, az Esztramosi Földvári Aladár-barlang.

Több ritka növény is található a környéken, a Bódva árterében virágzik a mocsári kockásliliom, az Esztramos-hegy lejtőin az apró nőszirom, a leánykökörcsin, a tavaszi kankalin és sok szép színes virág jelzi a tavasz eljövetelét.

Geo-Bio Gólyatábor

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1986–2018 között hagyományosan Bódvarákón rendezte meg a „Geo-Bio Gólyatábort” az élettudományok és a földtudományok szakjai (biológus, csillagász, geofizikus, geográfus, geológus, környezettudományi, meteorológus, térképész) újdonsült hallgatói számára. A falu lakossága ilyenkor egy hétre gyakorlatilag megötszöröződött, jelentős plusz bevételhez jutva. A település új vezetése 2019-ben vállalhatatlan helyzetbe hozta a szervezőket, így 33 év után a gólyatábor új helyszínre költözött.

Híres emberek

• Itt született Lánczy Margit színésznő.
• Itt van eltemetve gróf Keglevich István főrend, intendáns, Lánczy Margit édesapja.

Jegyzetek

Könyvek

(Földünk térképeken) Felelős kiadó: Vajda Béla: Világatlasz országlexikonnal. TOPOGRÁF Térképészeti Kft. 3.javított kiadás. Nyíregyháza: NYÍR-KARTA Bt. 2005. ISBN 978-963-9618-01-5   26. oldalE1

További információk

• Bódvarákó és környékének látnivalói
• Hadobás Sándor, 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság.
• https://web.archive.org/web/20181204204011/https://bodvarako.webnode.hu/ - A Geo-Bio Gólyatábor rajongói oldala