Szögliget

Nem tévesztendő össze a következőkkel: Szigliget és Sződliget.

A településen világörökségi helyszín található

Szögliget
Szögligeti panoráma
Szögliget címere Szögliget zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Edelényi
Jogállás	község
Polgármester	Üveges Attila (független)[1]
Irányítószám	3762
Körzethívószám	48
Népesség
Teljes népesség	533 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	16,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	34,74 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj	Aggtelek–rudabányai-hegyvidék[3]
Földrajzi kistáj	Alsó-hegy[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 31′ 22″, k. h. 20° 40′ 28″48.5229, 20.67436111111148.522900°N 20.674361°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 22″, k. h. 20° 40′ 28″48.5229, 20.67436111111148.522900°N 20.674361°E
Szögliget Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Szögliget weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szögliget témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szögliget község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Fekvése

Miskolctól 60 kilométerre északra helyezkedik el, egy völgykatlanban, a magyar–szlovák határtól 4 kilométerre délre. Belterületét átszeli a környező hegyekben eredő Ménes-patak.

Megközelítése

A 26-os útról Sajószentpéternél a 27-es útra áttérve, Edelényen át közelíthető meg, utóbbi főút és a 2603-as út találkozásánál észak felé kiinduló 26 115-ös úton. Erdei út (Derenki szekérút) vezet át a szlovákiai Körtvélyesig, de az csak gyalog vagy biciklivel járható.

Határszélét délkeleten érinti a Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal is, de annak a területén nincs megállási pontja, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így (a perkupai területen elhelyezkedő) Jósvafő-Aggtelek vasútállomás kínálja.

Története

A falu a 13. század második felében magyar lakosságú településként szerepelt az oklevelekben, a falu Szádvárral együtt jött létre, lakói a vár jobbágyai voltak. A várat 1686-ban rombolták le a bécsi udvar utasítására. Ezután az uradalmi központ Bódvaszilasra került át. A vár alatt haladt a kereskedésre használt derenki szekérút.

A falu római katolikus temploma is a várral egy időben épülhetett a 13. század második felében.

1549 körül Szögliget meglehetősen nagy falu volt 20 jobbágy- és 12 zsellér portával, 6 pusztatelekkel, 7 urasági szolgálatvállalóval és két bíróval (Magyar templom.hu).

A református templom 1798–1800 között épült.

A második világháború alatt a Szögliget és Rozsnyó közötti erdőkben tevékenykedett a Petőfi Brigád nevű partizánegység.

Szögligethez tartozik a falutól északnyugatra fekvő Derenk romközség, amelynek házait Horthy Miklós leromboltatta, mert összefüggő vadászterületet akart. Ennek központja Szelcepuszta volt, ahol a kormányzó fából épült vadászkastélyát az 1950-es években bontották le.

A település határában az 1990-es évek elején még több szénégető is működött, ezzel teremtve munkát a falu lakosainak. Mára egyik sem üzemel.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Gulyás István (független)^[4]
• 1994–1998: Mihalik József Alfonz (MDF)^[5]
• 1998–2002: Török Gábor (független)^[6]
• 2002–2006: Török Gábor (független)^[7]
• 2006–2010: Tóthné Mihalik Katalin (független)^[8]
• 2010–2014: Tóthné Mihalik Katalin (független)^[9]
• 2014–2019: Üveges Attila (független)^[10]
• 2019-től: Üveges Attila (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosainak 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,8%-a magyarnak, 5,6% lengyelnek, 0,2% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (1,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,9%, református 19,3%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 2,2% (4,5% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 95,1%-a vallotta magát magyarnak, 2% lengyelnek, 1,1% szlováknak, 0,7% cigánynak, 0,4% németnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 57,2% volt római katolikus, 20,9% református, 0,7% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,2% izraelita, 4,2% felekezeten kívüli (16% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei

• A műemlék Sarlós Boldogasszony-templom
• Református templom
• Szögligeten, a Petőfi utcában áll Duber István tájháza.
• A településtől mintegy két kilométerre északnyugatra állnak Szádvár romjai egy 460 méter magas hegy tetején.
• Derenk romközség
• Ha Jósvafő felé vesszük az irányt, akkor Szin, ha Szögliget felé, akkor a Ménes-tó után található Szelcepuszta, Horthy Miklós egységes vadászterületének központja.
• A faluból Szelcepuszta, ill. Derenk felé haladva található a Ménes-patak felduzzasztásával létrehozott Ménes-tó.
• 1995-ben a településen található 42 barlangot az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Ezek a barlangok az Alkotmány-barlang, az Alsó Acskó-forrás barlangja, a Bába-völgyi 1. sz. víznyelőbarlang, a Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja, a Borz-barlang, a Cipőkrémes-lyuka, a Csehek-szakadéka, a Csempész-barlang, a Csipogó 1.sz. víznyelő, a Csipogó 2.sz. víznyelő, a Csipogó 3.sz. víznyelő, a Csörgő-forrásbarlang, a Dögszag 1. sz. barlang, a Dögszag 2. sz. barlang, a Dögszag 3. sz. barlang, az Egér-lyuk, a Fedor-forrás 2. sz. barlangja, a Fedor-forrás barlangja, a Háló-réti-zsomboly, a Háromszög-zsomboly, a Hosszú-tetői-barlang, a Hosszú-zsomboly, a Káposztás-kerti 1. sz. barlang, a Káposztás-kerti 2. sz. barlang, a Káposztás-kerti 3. sz. barlang, a Kecskés-kúti-forrásbarlang, a Keserű-barlang, a Lackó-barlang, a Macska-lyuk-víznyelő, a Magas-tetői-barlang, a Ménes-barlang, a Pérecs-nyelő, a Rejtek-zsomboly, a Rozmár-zsomboly, a Szádvári-barlang, a Szádvári-hasadék, a Szarvas-kerti-barlang, a Szénégető-barlang, a Szögligettől É-ra lévő bánya barlangja, az Úr-földjei beszakadás, a Vacsora-barlang és a Zúgó-forrás feletti hasadék. Szögligeten négy fokozottan védett barlang található, a Bába-völgyi 2. sz. víznyelő barlangja, a Hosszú-tetői-barlang, a Magas-tetői-barlang és a Rejtek-zsomboly.
• A falu határában lévő kőbányák
• Derenki szekérút Szögliget és Körtvélyes között.

Híres szülöttei

Fecske Csaba (1948. március 10. –) József Attila-díjas magyar költő, publicista.

Képek

• 
  Szögliget – Szádvár romjai
• 
  Szádvár
• 
  Szádvári látkép
• 
  Ménes-tó

Jegyzetek

Források

• Szögliget Önkormányzatának honlapja
• Szögliget az utazom.com honlapján
• Minden, ami Szögliget, Szádvár, Derenk Archiválva 2010. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Magyar templom.hu: Magyar templom: Szögliget

További információk

• Szögliget térképe a nevezetességekkel Archiválva 2011. december 14-i dátummal a Wayback Machine-ben