II. Igor kijevi nagyfejedelem

II. Igor
Kijev nagyfejedelme
Uralkodási ideje
1146. augusztus 1. – 13.
Elődje	II. Vszevolod
Utódja	II. Izjaszláv
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Rurik-dinasztia
Született	1096 Kijev
Elhunyt	1147. szeptember 9. Kijev
Nyughelye	Kijev
Édesapja	Oleg Szvjatoszlavics
Édesanyja	Theophano Mouzalonissa
Testvére(i)	Sviatoslav Olgovich II. Vszevolod kijevi nagyfejedelem
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Igor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

II. (Szent) Igor Olgovics (oroszul: И́горь О́льгович), (1096^[1] – 1147. szeptember 19.^[1]) kijevi nagyfejedelem 1146-ban.

Származása

Igor Oleg Szvjatoszlavics (1052–1115) csernyigovi fejedelem első házasságából született, feltehetően második fiúként. Nagyapja II. Szvjatoszláv kijevi nagyfejedelem volt.

Kijevi nagyfejedelemsége

1146. augusztus 1-én meghalt Igor bátyja, Vszevolod kijevi nagyfejedelem és a trónt öccsére hagyta. Bár a kijeviek hűséget esküdtek neki, hamarosan elégedetlenkedni kezdtek, mert az új uralkodó nem volt hajlandó leváltani a régi, gyűlölt tisztségviselőket (tiunokat) akik az előző fejedelem idején sokat sanyargatták a kijevieket. Pár napon belül titokban felajánlották a trónt Izjaszláv Msztyiszlavics perejaszlavli fejedelemnek.

Izjaszláv és Igor seregei a Kijev melletti Nadova-tónál ütköztek meg, és a kijevi csapatok csata közben átálltak Izjaszláv oldalára. A legyőzött Igor négy napon át a mocsárban rejtőzött, amikor végül 1146. augusztus 13-án elfogták, Kijevbe vitték és egy porubba (ajtó nélküli faketrec) zárták. Fejedelemsége még két hétig sem tartott. A huzatos ketrecben Igor megbetegedett, már úgy gondolták, hogy halálán van és átszállították a Szent Theodor kolostorba, ahol szerzetesi fogadalmat tett. Igor azonban nem halt meg és felgyógyulása után is a kolostor lakója maradt.

Halála

1147-ben, miután kiderült, hogy Igor rokonsága Izjaszláv elfogását vagy megölését tervezi, a felháborodott kijevi népgyűlés a volt nagyfejedelmet akarta felelősségre vonni. Bár a metropolita, a papság és Izjaszláv fivére, Vlagyimir Msztyiszlavics igyekezett csillapítani őket, a tömeg betört a templomba, ahol éppen liturgia folyt és a Szűzanya ikonja előtt imádkozó Igort kihurcolták az utcára. Vlagyimirnek sikerült kiszakítania őt a tömegből és anyja házának udvarára menekíteni, de a kijeviek betörték a kapukat, agyonverték Igort és lábára kötelet kötve a piactérre húzták, ahol holttestét tovább ütlegelték. Másnap reggel temették el a Szent Szimeon-kolostorban.

A krónikák szerint Igor bátor férfi és jó vadász volt, aki szerette a madarakat és az állatokat, és szívesen olvasta az egyháztudósok. Átlagos termetű volt, sötét bőrű, a szokásosnál hosszabbra növesztette haját és kis, keskeny szakállat viselt. Gyermekei nem voltak.

1150-ben öccse, Szvjatoszláv Olgovics, Novgorod Szeverszkij fejedelme átvitette bátyja maradványait a csernyigovi Szpaszo-Preobrazsenszkij templomba. Az 1237-es mongol invázió idején testét a templom alá rejtették, és a mai napig is ott van, ismeretlen helyen. Többször is próbálták megkeresni, de a templom falainak veszélyeztetése miatt, a kutatást le kellett állítani.

Igor nagyfejedelmet a pravoszláv egyház szentté avatta, mint példás életű fejedelmet és mártírt. Emléknapja szeptember 19-én ( a juliánus naptár szerint) és június 5-én van. A katolikus is egyház is tiszteli Moszkvai Szent II. Igor néven.

Jegyzetek

Források

• Игорь Ольгович // Энциклопедический словарь Брокгауза и Ефрона: В 86 томах (82 т. и 4 доп.). – СПб., 1890–1907
• Полное собрание русских летописей: Т.1. Издание 1-е. Лаврентьевская и Троицкая летописи. СПб., 1846
• Татищев В. Н. Собрание сочинений: В 8-ми томах: Т. 2. История Российская. Части 2-4: – Репринт с изд. 1963, 1964 гг.. – М.: Ладомир, 1994
• Соловьёв С. М. История России с древнейших времен. Издательство: С.-Петербург. Издание Высочайше утвержденного Товарищества «Общественная польза», 1896
• Карамзин Н. М. История государства Российского. Т.2. Издательство: АСТ, 2003
• Рыбаков Б. А. Пётр Бориславич. Поиск автора "Слово о полку Игореве" М.: Издательство "Молодая гвардия", 1991
• Поселянин Е. Н. Сказание о святых вождях Земли Русской. Москва, издательство "Паломник", 1997 (с репринтного издания 1900 года)
• Пчелов Е. В. Рюриковичи. История династии. Москва, Издательство "Олма-Пресс", 2003
• Славянская энциклопедия. Киевская Русь – Московия: в 2 т. / Авт.-сост. В. В. Богуславский. – М: Олма-Пресс, 2003 ISBN 5-224-02251-7
• Фроянов И. Я. Древняя Русь IX-XIII веков. Народные движения. Княжеская и вечевая власть. М.: Русский издательский центр, 2012. С. 254-264.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Игорь Ольгович című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

• Kijevi nagyfejedelmek családfája

Előző uralkodó: II. Vszevolod

Kijevi nagyfejedelem 1146

Következő uralkodó: Vjacseszláv