Kóny

Kóny
Légi fotó
Kóny címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Győr-Moson-Sopron
Járás	Csornai
Jogállás	község
Polgármester	Aller Imre (független)[1]
Irányítószám	9144
Körzethívószám	96
Népesség
Teljes népesség	2714 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	91,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	28,87 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 37′ 47″, k. h. 17° 21′ 46″47.629769444444, 17.36278888888947.629769°N 17.362789°EKoordináták: é. sz. 47° 37′ 47″, k. h. 17° 21′ 46″47.629769444444, 17.36278888888947.629769°N 17.362789°E
Kóny Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Kóny weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kóny témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kóny község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.

Fekvése

Magyarország északnyugati részén, a Rábaköz határán helyezkedik el, Győr (22 km) és Csorna (10 km) között. Határában 250 hektárnyi védett terület a Fertő–Hanság Nemzeti Park része. Természeti értéke a tőzegtavak rendszere, melynek 60 hektáros vízterülete horgászásra, csónakázásra alkalmas.

Megközelítése

Közigazgatási területén áthalad kelet-nyugati irányban a 85-ös főút és az M85-ös autóút is, ezek a legfontosabb közúti megközelítési útvonalai. Lakott területét mindkét útvonal észak felől kerüli el; központján csak a 8502-es út vezet végig, észak felé pedig a 8509-es út indul innen.

A települést a hazai vasútvonalak közül a MÁV 8-as számú Győr–Sopron-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Kóny vasútállomás a község központjában helyezkedik el, közúti elérését a 8502-es útból kiágazó 84 307-es számú mellékút biztosítja.

Története

• A település címerében korona és ló látható. Az előbb arra utal, hogy a falu II. Andrástól kapta az alapítólevelet (1228).
• Az oklevél tanúsága szerint II. András király az 52 szabadosból álló falut a Téth nemzetségből származó Demeternek adományozta.
• A falu a nevét a kutatók a szláv „kony” (ló) szóból eredeztetik. Ez magyarázza a ló megjelenését a címerben és gyakori előfordulását a hagyományokban. A falu neve máskutatók szerint a fehér hunok kony nevéből származik és a szlávok tőlük vették át a kony nevet ( Bakony=Nagy kony, Pakony= Kis kony).
• A XVI. század végén a királyi kamara a község tulajdonosa, de haszonélvezői igen sűrűn váltakoznak, 1622-ben a Gencsy és a gróf Cseszneky család osztozott a birtokon. 1685-től többszöri birtokosváltás után ismét a győri káptalané lett.
• 1641-ben Nádasdy Ferenc katonái kifosztották a települést.
• A XVIII. századi virágzó állattartás eredményeként bekövetkező gazdasági fellendülés megteremtette az alapját az újabb és újabb építkezéseknek.
• A XIX. században a jobbágybirtokok megváltását követően is jelentékeny területű föld maradt a káptalan kezén.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Aller Imre (független)^[3]
• 1994–1998: Aller Imre (független)^[4]
• 1998–2002: Aller Imre (független)^[5]
• 2002–2006: Aller Imre (független)^[6]
• 2006–2010: Aller Imre (független)^[7]
• 2010–2014: Aller Imre (független)^[8]
• 2014–2019: Aller Imre (független)^[9]
• 2019-től: Aller Imre (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90%-a magyarnak, 1,2% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,9%, református 1,5%, evangélikus 1,8%, felekezeten kívüli 3,9% (19,4% nem nyilatkozott).^[10]

Kónyi verbunk

A kónyi verbunk a Rábaköz legelterjedtebb, egytételes (körverbunk) típusa. A két világháború között háttérbe szorította a korábban általánosabb karéj nevezetű táncot.[1]

Látnivalók

• Barokk stílusú római katolikus templom, eredetileg egyhajós, újabban kereszthajóval és új szentéllyel megtoldott épület, egy toronnyal
• Szent Antal-kápolna
• Sírtói-kápolna
• Nepomuki Szent János szobor
• Szentháromság-szobor
• Tőzeg-tavak[2]
• Kerék-tó
• Tündér-tó

Híres szülöttei

• Dobai Sándor
• Fejérkövy István magyar főpap, pannonhalmi főapát és királyi helytartó
• Kamondi Imre
• Klafszky Emil
• Pozsgay Imre

Néprajzi hagyományok [3]

A legismertebb kisalföldi falucsúfoló a faluval kapcsolatban a "Kónyi bika kanyar ám!" mondás, amelynek több legendája ismert.[4]

"Híres Kónyban nincs lány két egyforma
Kizöldült a kónyi templomtornya
Nincsen legény aki azt ott lekaszálja
Aki a toronyba rendet vágna!

Megszületett hát egy okos ötlet
Egy bika nyakába hurkot kötnek
Hatlóerős kötél kerül a nyakába
Úgy húzzák a templom fatornyára

Mikor a füvet már lelegelte
Fejét jó magasra felemelte
Így adta az tudtára a Kónyiaknak
Hogy a toronyban többé nem aratnak.

Meg is maradt néki az emléke
Ismeri az egész Győr környéke
Ismerik az esetet az egész honban
Hogy bika legelt Kónyban a toronyban!"

A másik hagyomány a legénycéh, a Délceg Kónyi Bika Ifjak ápolják napjainkban ezt a hagyományt. [5]

Hivatkozások

További információk

• Hivatalos honlap