Erdei mályva
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Nyíló példány | ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Malva sylvestris L. | ||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Erdei mályva témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei mályva témájú médiaállományokat és Erdei mályva témájú kategóriát. |
Az erdei mályva (Malva sylvestris) a mályva nemzetségbe tartozó, egész Európában elterjedt, lágy szárú gyógynövényfaj, amely a parlagon hagyott területeket, töltéseket kedveli. Magyar népies nevei: csúszóka, fűdző rózsa, nagy papsajt.
Észak-Afrikában és Ázsiában is vannak állományai.
Leírása
Évelő növény. Szára kúszó vagy felálló, 30–120 cm-esre nő meg. Levelei hosszú levélnyeleken ülnek, tenyeresen 3-7 karéjúak, fűrészes szélűek. Viszonylag nagy, rózsáspiros virágai 2-6-osával a levélhónaljban nőnek, kivágott szirmúak. A sziromlevelek 20–25 mm-esek, sötéten csíkozottak, 3-4-szer nagyobbak a csészénél. A termés lapos, korong alakú papsajt, barna magja vese alakú.
A hideget és meleget egyaránt jól viseli, alakja az időjáráshoz alkalmazkodik. Télen a földön szétterülve szőnyeget alkot, nyáron akár 1 méter magasra is nőhet.[1]
Hatóanyagai
Nyálkaanyagokat, flavonoid-szulfátokat, kis mennyiségű cseranyagot tartalmaz. A virágban kis mennyiségben antociánok, malvidin és delfinin található.
Felhasználása
A legősibb haszonnövények közé tartozik. Az ókorban zöldségként használták. Fiatal leveleit a spenóthoz hasonlóan főzeléknek készítették el. A leveleket gyakran használták darázs- és skorpiócsípések borogatására.[2]
Belsőleg a virágot, ritkábban a levelet a székrekedés és a görcsös vastagbélgyulladás tüneti kezelésére, valamint köhögéscsillapítóként használják hörgőbántalmak esetén. Külsőleg, a bőrgyógyászatban bőrbetegségeknél viszketéscsillapítóként és bőrnyugtatóként alkalmazzák. A szájüreg betegségeinél fájdalomcsillapító, nyálkahártya-nyugtató hatású. Sok A-vitamint, vasat és kalciumot tartalmaz.[1]
Gyógyhatása
A növény valamennyi hatására kiterjedő teljes körű gyógyszerészeti vizsgálat ma még nem létezik. Csupán az újabb keletű, egereken végzett laboratóriumi kísérletek bizonyították, a poliszacharidok immunrendszert serkentő hatását (a mályvával rokon orvosi ziliz gyökérkivonatával végzett kísérlet során).
Mindeddig a növénynek semmilyen mérgező hatása nem ismert, még hosszan tartó alkalmazása esetén sem.
Képek
-
Virága közelről -
Virágai az aljnövényzetben -
Termése -
Botanikai illusztráció
Jegyzetek
- ↑ a b Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 60. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2
- ↑ Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 105. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
Források
- A természet füvészkertje. Reader's Digest. ISBN 963 956 201 7
- Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 963 684 124 1
- Malva sylvestris L. Plants of the World Online
- http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-2504118
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
