Fejérd

Fejérd (Feiurdeni)
A Kós Károly által tervezett görögkatolikus (ma ortodox) templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Kolozs
Község	Kajántó
Rang	falu
Községközpont	Kajántó
Irányítószám	407207
SIRUTA-kód	57010
Népesség
Népesség	338 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	18 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	394 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 52′ 57″, k. h. 23° 37′ 38″46.882411, 23.62733746.882411°N 23.627337°EKoordináták: é. sz. 46° 52′ 57″, k. h. 23° 37′ 38″46.882411, 23.62733746.882411°N 23.627337°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Fejérd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fejérd (románul: Feiurdeni, 1924-ig Feiurd) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Nevének eredete

Nevét patakjáról, a népi hagyomány szerint azonban a „fehér barátokról” kapta. Először 1326-ban Feyrd, majd 1334-ben Feyerd néven említették.

Története

A középkorban magyar lakosságú falu volt. 1437 végén a parasztok feldúlták Báthori Szaniszló fiainak, Lászlónak és Istvánnak a birtokát, és megölték gazdatisztjeiket.^[2] 1674-ben elpusztult.

Román, magyar és cigány lakói eredetileg külön-külön falurészekbe települtek. 1760–1762-ben két unitus papja és egy ortodox temploma volt, református egyháza 1766-ban 39 felnőtt férfit és 60 asszonyt számlált.

A 19. század elején járási székhely volt Kolozs vármegyében. 1817 után Wesselényi Farkas kastélyt épített, amely az 1900-as években pusztult el. 1872-ben egy tűzvészben a főutca minden háza leégett. 1924-ben kivált belőle Telekfarka, 1956 előtt Fejérdi fogadók. Az 1970-es évek vége óta református egyháza Kajántó filiája.

Népessége

• 1850-ben 1440 lakosából 1143 volt román, 227 magyar és 56 cigány nemzetiségű; 1143 görögkatolikus, 261 református, 16 római katolikus és 12 unitárius vallású.
• 1900-ban 2283 lakosából 1857 volt román és 417 magyar anyanyelvű; 1858 görögkatolikus, 396 református és 18 zsidó vallású. A lakosság 12%-a tudott írni-olvasni és a román anyanyelvűek 2%-a beszélt magyarul.
• 2002-ben 332 lakosából 293 volt román, 28 magyar és 11 cigány nemzetiségű; 277 ortodox, 18 református, 15 pünkösdista, 13 görögkatolikus és 5 római katolikus vallású.

Látnivalók

• Görögkatolikus templomát Kós Károly tervezte, 1928 és 1938 között épült fel. A terv az építésznek a kolozsvári ortodox katedrális tervpályázatára beadott és azon második helyet nyert tervének egyszerűsített változata. Belsejét Balla Gyula és Kocsis István festette ki.
• Református temploma 1889-ben épült. Harangja 1523-ból való. Beleépítették középkori templomának faragott kődarabjait.

Híres emberek

• Itt született 1923. január 21-én Benkő András zenetörténész.

Jegyzetek

Források

• Simion Gocan – Leontin Florian: Monografia comunei Feiurdeni. Cluj, 1939
• Janitsek Jenő: Feiurdeni (Fejérd) helynevei. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1988, 2. sz.
• Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  

További információk

• Magyar énekelt dallamok Fejérdről, Kallós Zoltán gyűjtéséből
• fehér pamutszövetből készült párnahéj a Magyar Néprajzi Múzeum gyűjteményéből [2]^{[halott link]}

Képek

• 
• 
  Az ortodox templom
• 
• 
  A református templom
•