Magyarköblös

Magyarköblös (Cubleșu Someșan)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Kolozs
Község	Páncélcseh
Rang	falu
Községközpont	Páncélcseh
Irányítószám	407447
SIRUTA-kód	58883
Népesség
Népesség	342 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	56 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	385 411 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 03′ 05″, k. h. 23° 37′ 42″47.051456, 23.62826747.051456°N 23.628267°EKoordináták: é. sz. 47° 03′ 05″, k. h. 23° 37′ 42″47.051456, 23.62826747.051456°N 23.628267°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Magyarköblös (románul Cubleșu Someșan) falu Romániában Kolozs megyében.

Fekvése

Déstől (románul Dej) délnyugatra, Szamosújvártól (románul Gherla) keletre fekszik.

Nevének említése

Első említése 1280, 1306, 1320 Kublus, 1850, 1857 Magyar Köblös, 1920 Cubleșul unguresc, 1930 Cubleșul-Someșan.

Lakossága

1850-ben többségében románok lakják, 911 fős lakosságából 158 fő magyar. 1992-ben 527 fős lakosságából 457 fő román és 70 fő magyar. 1850-ben román lakossága görögkatolikus, 136 fő református, 15 fő evangélikus, 3 fő unitárius és 17 fő izraelita. 1992-re a románok többsége ortodox hitű lett (342 fő), 16-an maradtak görögkatolikusok, 7 római katolikus 57 református és 60 pünkösdista hívő van.

Története

Első birtokosai 1280-ban (Esküllői) Lőrincz fiai Mihály és János. 1320-ban a Sombor nemzetség leszármazottaié a falu, majd tőlük Károly Róbert király hűtlenség címén elvette a birtokot és Elefánti Dezsőnek adományozta.

A reformáció idejéből ismeretes unitárius papjai Székesfehérváry Mátyás (1578) és Basilis István (1587).

Az egyház az iskoláját 1782 körül létesítette, kezdetben a kántorok, később a papok tanítottak, de többször szünetelt. Becsky Gábor gondnok 1872-ben szervezte meg a rendszeres iskolát, 1886-ban állami iskola lett belőle.

Görögkatolikus egyházközség, fatemploma helyett kőből épített templomát a Szűz Mária szeplőtlen fogantatása tiszteletére 1870-ben szentelték fel.

1877-ben a katolikusok is leányegyházat szerveznek és 1898-ban kápolnát építenek Szent Katalin tiszteletére.

A falu a trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Szamosújvári járásához tartozott.

Látnivaló

• Református templom. 1332-ben katolikus plébániája van, Szent Miklós tiszteletére építették, majd átépítették gótikus stílusban. A reformáció idején a templom az unitáriusoké lett (1578), később a reformátusoké (1745), ők újítják fel a templomot. Ekkor készíti el kidei Sipos Dávid a faragott szószéket. A templom faberendezése Rettegi György adományából készült. A karzatot és a szószékkoronát Umling Lőrinc festette. Felirata: „Te azért embernek fija őrállóúl adtalak én Tégedet az Izrael fiainak, hogy a mikor hallod az én számból az én beszédemet megincsed őket etc. 1774 eszt. Öreg Umling Lőrincz M. Gyerőmonostori Kabos Mihályné Budaki Rettegi Anna csináltatta maga költségével”. Két harangja közül a nagyobbikon e felirat: „Auxil. Deo. T. O. M. Fudi. In. Egus Glor. Denuo Eccl. Ref. in M. Köblösiensis Anno Domini 1763”: A kisebbiket, mint feliratán olvasható, Pataki Sándor öntette 1773. 1778-ban Rettegi György és neje megbízásából Bodoni József nyolctáblás nyugati karzatmellvédet készített. 1799-ben Asztalos Lengyel József készített el a hatvannégy táblára osztott mennyezetet. 1800-ban kiegészült a faberendezés Betski Miklósné, Szénási Borbála megrendelésére készült padokkal.
• Ortodox temploma 1928-ban épült.

Híres emberek

• Itt volt unitárius lelkész Basilius István (Kolozsvár, 1525. táján. – Magyarköblös, 1592.).
• Itt halt meg Rettegi György (1718-1786), erdélyi alispán, emlékíró.
• Itt született Roska Márton (1880. június 15-én),többnyire a honfoglalás korával foglalkozó régész.
• Itt született 1882-ben Jakobi Emil, ügyvéd, a román szenátus tagja, a kolozsvári kongresszusi zsidó hitközség jogügyi bizottságának elnöke.
• Itt született Csíki László mezőgazdász, főiskolai tanár 1897-ben.
• Itt született Antal Béla (1934. január 21.), Kolozsvári Műszaki Egyetem tanára, a műszaki tudományok doktora, szakterülete gépészet, mechatronika.

Források

• E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája 1850-1992)^{[halott link]}
• Erdélyi református templomok, Nemzeti Tankönyvkiadó,Budapest 2001
• The places of worship of Romania
• Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  
• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8  
• Deák Ferenc megyei könyvtár
• Erdélyi Múzeum-Egyesület
• Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája V.: A vármegye községeinek részletes története (Lápos–Rózsapatak). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901.  
• Erdélyi falképek és festett faberendezések, Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ, Budapest, 2004
• Pápai Páriz Ferenc európai peregrinációjának emlékkönyve 1711-1726

Jegyzetek